A fenti linken található cikk több gondolatot is felvet bennem... nézzük sorra:
"...a májusi középszintű érettségin újfent nem érték el a diákok a hármas átlagot – derült ki a 2010-es érettségi eredmények napokban nyilvánosságra került adataiból."
Mindenki magából indul ki - szokták volt mondani.... Én azt szoktam mondani, hogy ha nekem kellene érettségiznem matematikából, még mindig ott ülnék megkövülten... Ettől viszont ez még egy országos adat marad, ami felvet néhány kérdést: Túl nehezek voltak a feladatok? Nem szeretik a diákok a matekot? Netán - s ezt meglehetősen félve kérdezem - nem tanítják jól a matematikát?
"...szinte egyöntetűen az volt a szakemberek véleménye, hogy a beiktatott könnyű feladatokat figyelembe véve kettesre bármelyik diák meg tudja írni az érettségit, a gyakorlat nem ezt mutatta. "
Tehát a szakemberek szerint az elégséges szint könnyen elérhető lett volna... De haladjunk tovább a cikkben:
"Közel nyolcszáz érettségizőn kifogott a feladatsor, s megbuktak. Ezzel a bukásoknál is a matek lett a listavezető, megelőzve minden más tantárgyat. Mint ahogy azzal is sikerült egyedi negatív rekordot felállítani a matematikával, hogy a diákok közel kétharmadának teljesítménye az 50 százalékos szint alatt maradt."
Ez a mondat eszembe juttatta, hogy mi lett volna akkor, ha nem 20% lenne az elégséges feltétele, hanem a régi 51%, ne adja isten(!) 61%... akkor minden érettségiző pótérettségizne???
"Ez már annyira rossz eredmény, hogy megkérdőjelezi a magyar matematikaoktatás hatékonyságát. Hiszen a szakközépiskolás diákok lényegében csak azokat a nagyon könnyű feladatokat képesek megoldani, amelyeket már az általános iskola nyolcadik osztálya után is teljesíteniük kellene. A nehezebb, gondolkodásra épülő példák megoldhatatlan feladat elé állítják a legtöbbjüket. Márpedig a szakközépiskolákban talán még fontosabb lenne a matematika sikeres oktatása, mint a gimnáziumokban, hiszen javarészt olyan, főleg műszaki pályák felé orientálódnak onnan a diákok, ahol szükségesek a jó matematikai alapok."
A cikk szerzője elég karakteresen fogalmaz... joggal. Mit csinálnak a diákok abban a 4 évben, amit középiskolának hívnak? A választ természetesen nem tudom. Csak azt, hogy hihetetlen szomorúsággal olvastam a cikket... Remélem azok, akik döntéshelyzetben vannak, ennél többet is fognak tenni...
"Az is tény, hogy a felsőoktatás már ma is nehezen birkózik meg a megfelelő tudás nélkül bekerült diákokkal."
Ebben ismét egyet kell értsek Riba Istvánnal (szerző), de amit jómagam is tapasztalok: középiskolai tanárként szembesülnünk kell azzal, hogy sok gyerekünk írni-olvasni, számolni sem tud rendesen. A 9. évfolyam jórészt azzal telik, hogy feltérképezzük a "lukakat", igyekszünk azokat némiképp befoltozni. Természetesen a teljes felső tagozatot nem lehet egy év alatt pótolni, így kénytelenek vagyunk megfelelő alapozás nélkül építkezni. Nyilvánvaló, hogy ezek a hiányosságok a felsőoktatásban még jobban visszaütnek... A magas osztálylétszámok miatt arra sem adódik igazán lehetőségünk, hogy differenciáljunk... A különbségek jellemzően akkorák, hogy míg az egyikük esszéket ír, a másikuk szótagolva olvas...
Ha valakinek egyszer, valamikor, véletlenül eszébe jutna, hogy megkérdezze erről a pedagógusokat, alighanem volnának használható ötleteink...
Sok édekességet felvetettél, amiről lehetne beszélni, de számomra a legizgalmasabb mégis az, amikor arról írsz, hogy "sok gyerekünk írni-olvasni, számolni sem tud rendesen". Mikor általános iskolában tanítottam a kollégák többsége általában hülyének nézett, mikor azt mondtam, hogy szerintem az ált.isk. tanítsa meg a gyereket írni-olvasni-számolni aztán csókolom. Ezzel szemben küldjük nekik a kovalens kötést, meg Bismarck politikáját... hehh.
VálaszTörlésNo, sajnos most épp mennem kell, de talán majd még visszatérünk erre...
Kedves Róbert!
VálaszTörlésArra elég kéne legyen az első osztály... Nehogy már 8 évig tanítgassa olvasni a gyerekeket!
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNo, ez elsőre nem sikerült:-)
VálaszTörlésAddig tanítgatnám számolni és olvasni, míg nem tud. És igen, ha kell 8 évig. Mert addig Ön hiába kezd el informatikát oktatni, amíg a kölöknek a 100-as számkörrel is gondjai vannak.
Judit tapasztalatai (is) mintha azt mutatnák, hogy sok esetben 8 év sem volt elegendő. Persze aláírom, hogy meglehetősen sarkított, amit mondok, de itt én a teljesítménykényszerről beszélek, ami meglátásom szerint kissé eltúlzott ebben a rendszerben.
Az a helyzet hogy felső tagozatban pl. az értő olvasásra magasról tojnak a kedves kollégák, nagyjából ilyesmi ott is a hozzáállás, hogy nehogymár én az olvasással foglalkozzak, mikor itt van az Ohm-törvény meg a Waltenhoffen-inga. Pedig ezzel bizony foglalkozni kellene, nem csak az első 4 osztályban. Én is nyomjam keményen az évszámokat, minél több adatot, fogalmat és terminus technicust, nehogy a középiskolás kolléga, majd amikor totálisan újrakezdi a történelmi tananyagot az elejéről azt mondja: "ejnye a kolléga nem tanította meg a familiáris rendszer működési mechanizmusait, hát ezek még azt se tudják, mi az a feudum".
Persze a fenti dolgokat is megtaníthatjuk valamilyen differenciált formában a (mondjuk úgy) érdeklődőbbeknek, adott esetben egy egész osztálynak, csak ne feledkezzünk már meg az arányokról. Meg az alapokról. Amire ugye lehetne később építkezni. Már, ha van...
Miért nem mindjárt 20-ig? nem kell ám mindenkinek érettségizni... sőt iskolába járni se kéne, el lehet menni utat építeni, árkot ásni, amit akarnak.
VálaszTörlésEgyébként nem ám akkora cucc olvasni se, meg számolni se. Csak az a baj, hogy mindezek erőfeszítést igényelnek, követelmények meg sehol.
Én még csak nem is sajnálom, ha nem tud olvasni, mert nálam megbukna, nem úgy mint máshol. Mert én ilyen szívtelen vagyok...
És valóban: nem felső tagozatban kell olvasást tanítani. Ha nem tud olvasni, felőlem lehet 9 évig is elsős... Akkor menjen másodikba, ha teljesítette a követelményeket. Ennyi!
Hm... valami piszkosul el lett tolva, ez tény.. a 8 és 3/4 éves sem tud olvasni. De legalább utál:-(
VálaszTörlésEszetlen munkám fekszik benne, hogy rádöbbentsem valamiképp, hogy olvasni jó... mindamellett, hogy minden egyéb tudás megszerzésének az alapja.
2 évet tanitottam (elveszett a hosszú i) általánosban.. magyar nemeseket...
Péter, Te egészen komolyan gondolod, hogy nem a felnőtt emberek (tanárok!), hanem a 8-10 éves gyerekek felelőssége, hogy mit tanulnak meg és mit nem?
VálaszTörlésKedves Mária!
VálaszTörlésEz most miből következik?
Csupán nevetséges ez a babusgatás, hogy nem baj ha nem tud olvasni, meg számolni se, hadd legyen másodikos, meg harmadikos, ... meg legyen érettségije, meg legyen diplomája. Médiasztárnak ezek nélkül is jó lesz...
Ha az a követelmény, hogy másodikra vagy harmadikra tudjon a gyerek olvasni, akkor ezt kell teljesíteni, és slussz. Nagyon sajnálatos bizonyára, de az eszt nem demokratikusan osztogatták ki, és az pedig végképp nem igaz, hogy mindenki tehetséges valamiben. Ez csak gyenge vigasz
a gyengébbeknek! Azt kéne inkább nyomatni, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért, amire képes, csinálja azt minél jobban. És akkor talán jobban megtalálja a helyét az életben.
Nem csak a tanárok felelőssége, hanem a szülőké, elsősorban! MINDIG a szülő dönt. (aztán rákeni a hülye tanárra, ugyebár...)