2009. november 29., vasárnap

Már megint a kérdőív...

Még az elsődleges feldolgozáskor tűnt fel, hogy a többiek diákjai által adott válaszok néhol eltérőek. Nem hagyott nyugodni a gondolat, kíváncsi voltam, mely témakörökben mutatkoznak vajon eltérések. Ezért szűrtem az adatokat úgy, hogy csak a szakközépiskolás válaszadókat lássam. Úgy gondoltam, ha benne hagyom a főiskolás/egyetemistákat, általános iskolákat, torzított adatokat kapnék az életkor, a szokások eltérő volta okán.
Várakozásaimat nem minden esetben igazolta az újabb feldolgozás, azt hiszem azonban, hogy az a megállapítás mindenképp megállja a helyét, hogy az adott közösségek internetezési szokásai meglehetősen homogének. Úgy vélem, egymásra vannak hatással, vannak trendek, amiket egy-egy közösség követ.

Az adatokat összehasonlító diagramokban vetettem össze, a saját diákjaim által kitöltött 95 választ hasonlítottam össze a total-lal, a 280 szakközépiskolás diák feleletével.



Az erre a kérdésre adott válaszokban úgy tűnik, nem tapasztalható eltérés. A saját diákjaimnál csakúgy a 2-4 óra gép előtt eltöltött idő a legjellemzőbb, mint ha az összes szakközépiskolást tekintjük. Sok-e ez vagy kevés... Ezen persze lehet vitatkozni, de a gép előtt eltöltött idő minősége volna talán fontosabb kérdés.

A lakhely szerinti megoszlást - bevallom - túl fontosnak nem érzem, minthogy az utóbbi 10 évben meglehetősen uniformizálódott ez a korosztály. Közös szokásaik vannak úgy öltözködés, mint egyéb életviteli kérdésekben. A nap nagy részét egymással töltik, így ez többé-kevésbé természetesnek is tekinthető.

Nagy meglepetés e kérdés vonatkozásában sem ért. Fejhosszal vezet a mozi, tv-műsor iránti érdeklődés. Ennek a kérdésnek a kapcsán készítettem egy - reprezentatívnak egyáltalán nem mondható kutatást (eredménye pár bejegyzéssel korábban látható a blogomban). Arra voltam kíváncsi, mennyit, mit néznek a tv-ben. Meglehetősen alacsony volt a tv előtt eltöltött idő, igaz, jobbára bulvárműsorokat néznek. Marad tehát az itteni magas arány magyarázata, hogy  moziműsort keresnek a neten. Jelentős eltérés mutatkozik azonban a sport oldalak látogatottságában. Lustaságom meggátolt abban, hogy a kérdőíveket szűrjem fiúk-lányok vonatkozásában is, így csak tippem van az ebben tapasztalható eltérés magyarázatára; az én iskolámban 1-2 fiú van osztályonként, valószínűleg a többi szakközépiskolában ez a szám jóval magasabb lehet.

Itt sem tapasztaltam kiugró eltérést, toronymagasan vezet a zeneletöltés.. érdekes volna tudni, mennyiben hasonló a zenei ízlésük...


Az msn a "nyerő", úgy látszik, ez a közösségi élet egyik fő fóruma, majd ezt a közösségi oldalak követik.
Ugyanezek az adatok %-ban kifejezve.
A mire használod az internetet kérdésben ismét elég homogén az eredmény. Jellemző a zenehallgatás, a letöltés.
Itt tapasztalható némi eltérés. A diagramból nem biztos, hogy jól látszik: saját tanítványaim nem kérnek netes segítséget tanáraiktól (az ok számomra legalábbis nyilvánvaló), de a Sulinet-en sem keresgélnek. Ettől még a total Sulinet-keresés arány is döbbenetesen alacsony. Nem hallottak róla, nem találják érdekesnek... sok oka lehet, a tény azonban tény: nem használják.
Egyetlen pontban van szignifikáns különbség... A nem használom a netet tanuláshoz kérdésben. Míg a saját diákjaim közül mindössze 1 nemleges válasz volt, a 280 gyerekből 100...
Nagyon egymás mellett vannak az adatok... no1 útvonaltervezés, menetrendkeresés.
Némiképp általánosítva: a 14-18 éves korosztály kedvenc közösségi oldala a MyVip, ill. az Iwiw. Bár a Facebook-ot tartják a világ legnépszerűbb ilyen oldalának, nálunk talán későn kapcsolódtak be, ezért a népszerűsége még korántsem akkora, mint az előző kettőé.
Ez a kérdés nem szerepelt a kérdőívben, ám a válaszokból kiszűrhető volt... Már a saját diákjaimnál is meglepődtem. Hja... aki kimarad, lemarad....

Már az első értékelésnél megdöbbentem, hogy erre a kérdésre mennyire nehezen válaszoltak. Sokan megkérdezték, mire gondoltak itt? Mi az: program? Volt, aki azt írta: sajátgép, az összesítésben azt a döbbenetes számot találtam: 19 válaszadó szerint semmilyen programot nem használ.... Volt, aki helyesírási programot.... a Word jellemzően mindenkinél "World"-ként jelent meg...  A médialejátszók vonatkozásában "vezet" a WinMediaPlayer, a vírusirtóknál a Nod32, de megjelent még az Avast, a Panda, a Virusbuster, a Norton Antivirus, valamint a Kaspersky is. Böngészők viszonylatában a Mozilla a "nyerő", ezt követi az Explorer, végül az Opera.
Itt sem ért meglepetés. Nagyon hasonlóak az ajánlások-szokások ennek alapján több középiskola vonatkozásában, mindegy, vidéki vagy fővárosi-e. Az azonban mégis érdekes, hogy megnézve a válaszadókat (a tanárok neve alapján) az ugyanabba a közösségbe tartozó gyerekek ajánlásai megegyezőek.
Döbbenetesen magas az aránya a "nincs válasz"-nak. Ennek oka persze lehet az is, hogy nem foglalkoztak a kérdéssel, használják - nem érdekli őket a megnevezés.
Ami érdekesebb talán: akik válaszoltak, voltak akik elég jól ráéreztek a szó jelentésére annak ellenére, hogy a válaszban közlik, hogy nem hallottak még ugyan róla, de azt jelentheti pl. az interneten felnövő generáció, v. akik 1989 után születtek.
Egy választ nem bírok nem idézni: "Az én generációm - degeneráció."
Voltak aranyosak is: "A sok kocka, aki a gép előtt nől fel." "Az internet szakaszait hívják így." "... a túlzott, korai internethasználat." "Röviden: mi vagyunk!" "Régebben már voltak gépek és egyre fejlődtek és fejlődni fognak."
Érdekesnek találtam inkább mindkét diagramot iderakni...
A nagyjából meg lehet bízni a netben válaszok az összesítésben jóval előkelőbb helyen végeztek, mint a saját diákjaim vonatkozásában. Legtöbben a kortárs közösséggel beszélik meg, ha valamiről úgy gondolják, nem valós. Viszont már látják, hogy attól is függ a megbízhatóság, hol találták az adott információt. Jellemzően a nagyobb hírportálokat, nevesebb, látogatottabb oldalakat megbízhatóbbaknak tartják. Voltak itt is aranyos válaszok, amiből arra következtettem, hogy nem értették meg teljesen a kérdést. "A neten mindenki más. Általában előbb megismerem jobban az embert, mielőtt megbízom benne." "Szerintem vírusos." "A pszichológusommal, jézusom!"
10 gyereknek nem volt véleménye, hárman mondták, hogy a könyv a megbízható forrás, egyetlen "nem olvasok a neten" válasz született.
Az e-learningről 210-en nem hallottak még.... Ennek ellenére nem érzem "tragikusnak" a számot annak fényében, hogy a netgenerációról sem hallottak, mégis egész ügyesen elboldogulnak ebben a világban.

A legtöbben hasznosnak, jónak tartanák, ha infó órán kívül is használhatnának számítógépet. Mégis úgy érzem, félrevezető ez a szám... Sok olyan válasz is volt, amelyből kitűnik, hogy nem úgy gondolták, hogy tananyag-magyarázatra, inkább szabad "rablásra"... A diagramból is látszik, hogy 31-en mondták, hogy jó volna tanulás helyett netezni, 3-an válaszolták, hogy nincs nagy szükség rá. Egyvalaki szerint: "A tanár magyarázata jobb." Másvalaki szerint viszont: "A tanóráknak (informatikán kívül) nincs köze a számítógéphez." Ismét más szerint: "Nem, mert vannak nem publikus dolgok rajta." - ő alighanem arra gondolt, hogy a saját számítógépén vannak efféle adatok. "Nem, mert nem csinálhatnám, amit szeretnék." "Más órán nem is szoktuk használni szerencsére." "Nem, mert a suliban mindig lassú a net." "Elveszne a tantárgyak értelme." "Több a hátránya, mint az előnye." "Szem romlása, az emberek meg butábbak lennének."
Nagyjából 15 afféle válasz volt, amely szerint igazából nem érzik, hogy kapcsolódhatna a net a tananyaghoz, szintén megközelítőleg ennyien fogalmazták meg önkritikusan, hogy vélhetően másra használnák, mint amire kellene....
28% folyamatosan online... A jellemző talán az 1-2 órás csetelés - legfőképpen msn-ezés.
A legjellemzőbb, hogy fontos, mert bármikor kérhet a barátaitól segítséget. Sajátos jelrendszer, animációk, "újmagyar" nyelv, egyfajta zárt, belső kommunikációs formát alakítottak ki. Sok magyarszakos kollegám ettől "sikítófrászt" kap... Szerintem a dolog fakad egyrészt a kreativitásukból, másrészt abból, hogy folyton rohannak, tehát a kommunikációjuknak ehhez is igazodni kell. Mindaddig nem érzek ebben óriási veszélyt, amíg nem vesztik el a "normál" beszéd képességét. De a dolog érthető... hihetetlen mennyiségű információ éri őket óráról-órára. Ezt pedig feldolgozni nem kis dolog, hát segítettek magukon... (Alighanem ezért sokan megkövezési szándékkal fognak még felém fordulni...) Ettől még időnként - ha msn-en megkeresnek valami problémával - "állok, mint szamár a hegyen", nehezen dolgozza fel az agyam, melyik "izé" mit is akar jelenteni. Hosszasan gondolkodom, mire felötlik az agyamban a lehetőség: csak fölé kell menni az egérrel, s az okos gép "lefordítja" a rövidítést...
Kialakultak a kedvenc helyek, vannak kedvenc játékok. Azon tanulmányok, amik a közelmúltban e tárgyban készültek, sokkal magasabb arányú játékszenvedélyt mutattak ki. Talán ráuntak, talán elmúlt az újdonság varázsa? Nem tudom. Mindenesetre kevésbé fontos már a játék, előtérbe került a közösségi oldalak látogatása, a virtuális tér már nem a játékoké.
Ezt az állításomat látszik alátámasztani ez a diagram is. Nincs kedvenc játékom, ritkán játszom. A Honfoglaló érdekes, hiszen egy oldalról játék, más oldalról viszont egyfajta chat-lehetőség is, viszonylag állandó társasággal játszanak, ha felmennek az oldalra - egyfajta közösségépítő szerepet is ellát.
Azt hiszem ezen az eredményen sem lepődik meg senki. A legfőbb cél: a kapcsolattartás, az információ birtoklása. Talán egyszer ez is átalakul, mint a játékhoz való viszony...
Úgy vélem, a többség valóban képes arra, hogy "ne álljon szóba idegennel", ahogy azt még nekem a való világban való eligazodáshoz adták tanácsul a szüleim... Hihetetlenül nagy érzékkel szűrik ki a hamisat a chat-oldalakon, riasztják egymást, ha valakiről kiderül, nem az, akinek mondja magát. Van-e emögött valami saját rossz tapasztalat? Erre csupán a saját osztályomban kérdeztem rá. Azt mesélték, sok ilyen történet kering a neten, a kortárs közösségekben, ismertek szinte mindannyian olyan valakit, aki pórul járt már. Azt hiszem, tényleg elég jól eligazodnak ebben a világban.
Itt is megfigyelhető, hogy hasonlóan gondolkodnak a dologról. Az persze megint egy másik kérdés, hogy ez mennyire korrekt... De el nem ítélném őket érte, ez trend, élnek a lehetőségekkel.
A legtöbben azt mondják, a könyv mellé lenne jó kiegészítésként az internet. Nem tudom, ezt annak fényében nézve, hogy sokuknak még nem volt lehetősége multimédiás anyagok használatára, mennyire reális válasz...
A következő néhány diagramhoz nem fűznék semmit - beszédesek, tükrözik a korosztály szokásait - alighanem elég pontosan.











Ez a diagram talán nem is a válaszadókra nézvést gondolkodtat el... Talán arra utalhat, hogy az iskoláknak nem igazán van lehetősége arra, hogy ilyesféle anyagokat tudjon használni. Mellette persze nem vonatkoztathatunk el attól sem, mi magunk mennyire tudunk-tudnánk időt szakítani ilyen anyagok készítésére, illetőleg - ha jómagamat nézem -, képes volnék-e ilyen segítség adására? Más nevében persze nem nyilatkozhatom: de a már sokat idézett "dinóságom" okán aligha...
Végül, de nem utolsó sorban... talán aláhúzza fenti véleményemet azon válaszok sokasága, melyek szerint: nem ismerek ilyen anyagokat.
"A tanári magyarázat mellé szívesen használom " válasz a 2. helyezett... talán szükség van még ránk - szerintük is. Ez pedig vitathatatlanul jóóóó!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 

free site statistics